Il Castel Sant’Angelo, vagyis az Angyalvár

A császárkor legnagyobb műpártolója Hadrianus volt. Rómában kiterjedt városrendezést hajtott végre. Legjelentősebb városképet-szervező műve saját maga és utódai számára létesített síremléke, az Angyalvár. A Tiberisen a Ponte Sant’Angelón kelhetünk át. A híd Hadrianus Pons Aeliusának pillérein áll. Tíz szélfútta ruhájú angyalszobor ékesíti. Mindegyikük Krisztus Passiójának egyik szimbólumát tartja a kezében. Két angyal alakját Giovanni Lorenzo Bernini, a többit a mester rajzai alapján a tanítványai faragták.A hídról tárul föl a Castel Sant’ Angelo hatalmas körbástyájának legérzékletesebb látványa.

A gigantikus téglafalakat már megfosztották travertino burkolatuktól, ágyúgolyónyomok pettyezik őket, mindazonáltal keményen harcolnak az idővel. Hadrianus császár eredetileg családi mauzóleumnak építtette az antik Horti Domitia (Domitius kertjei) helyére Kr. u. 130 körül. Ám később az Aureliusi Városfal védelmi rendszerének egyik láncszeme lett. A Mausoleo di Adriano (Hadrianus Mauzóleuma) Kr. u. 590-ben kapta a Castel Sant’ Angelo (az Angyalvár) nevet, amikor már börtönként használták és a császár szobra helyébe egy angyalt állítottak az épület csúcsára. A rómaiak könyörgő körmenete élén haladó Nagy Szent Gergely pápa a vártorony tetején látta meg Mihály arkangyal tündöklő alakját. Az arkangyal visszahelyezte pallosát a tokjába, jelezve, hogy Rómában véget ér a pestisjárvány. Évszázadokon át ez volt a város legjelentősebb erődje és a pápák végső menedéke: VII. Kelemen is ide húzódott 1527-ben, a Sacco di Roma idején. ( V. Károly császár hadai ekkor dúlták föl Rómát olyan módon, amely párját ritkítja a történelemben).

Az eredeti fekete-fehér mozaikkövezés nyomait őrző spirális rámpa vezet föl a cinterembe, ahol a császári hamvakat őrzik urnában. Továbbhaladva a Cortile d’Angelóra bukkanunk ki (az Angyal-udvarra). Precízen gúlába rakott ágyúgolyók és egy márvány angyalszobor látványa fogad. Az udvarról hadtörténeti múzeum nyílik. Látnivalói: antik kincsesládák (ezekbe rejtették egykor azokat a kincseket, melyeket a pápák veszély esetén kimenekítettek a templomokból), freskók és az erőd építésével kapcsolatos különböző dokumentumok. A múzeumon kívül megtekinthető a pápai lakosztály és a rabok cellái. A bősz exteriőrhöz képest meglepő a régi p ápai lakosztályok művészi kifinomultsága. A termek falát és mennyezetét tékozló pompájú freskók díszítik, Dosso Dossi, Nicolas Poussin és Lorenzo Lotto mesterművei. A VI. Sándor udvarról nyílik a világ legművészibb fürdőszobája. Az aprócska helyiség – amely csak olyan széles, hogy a márvány fürdőkád elférhet benne – falát minden miliméteren köröskörül finom diszítéssel ékesítették.

Durván zökkenünk vissza a való világba a börtön kínzó-és kivégzőkamráiba lépve. Valósággal kétrét kell görnyednünk, ha be akarunk lépni a kőcellák valamelyikébe. Olyan híres rabok sínylődtek itt. mint Benvenuto Cellini vagy Giordano Bruno. IV. Pius az egész épületet körbefogó galériájáról fantasztikus kilátás nyílik minden irányba. Ugyanez a látvány élvezhető a tetőteraszról is. Itt a teraszon magasodik Szent Mihály arkangyal szobra , Verschaffelt alkotása (1770). Az operabarátok Puccini Toscájának III. felvonásából ismerhetik a helyszínt. A hősnő innen veti magát a mélybe.

Szöveg forrás: www.roma-szenvedely.eu

Leave a Reply

Your email address will not be published.Required fields are marked *

This function has been disabled for Versler Vision.